Ahogy terjednek a vonalkódok igény merült fel arra, hogy egyre több adatot, információt tudjanak hordozni (lásd EAN128, UPC128, SSCC kódok), ám a szélességük behatárolt, mert rá kell férjenek az adott címkére.
Szerintem két „vonalkód-tudós” így beszélgethetett sörözés közben:
- Te… jó dolog ez a vonalkód, csak kevés adat fér el benne…
- Igen… Ki kellene találjunk valamit, hogy több információt tudjunk belezsúfolni.
- Áh, azt nem lehet… már így is olyan tömörítéseket használunk, lehetetlen már lényegi változást hozni benne…
- Mi van akkor, ha több vonalkódot egymás alá teszünk?
- Jó, de ezzel nincs megoldva a probléma. Ez nem forradalmi, és amúgy is rengeteg helyet foglal még. Meg ilyet mindenki ki tud találni…
- Akkor csökkentsük a magasságát a vonalkódoknak egységnyire, és toljuk közel egymáshoz őket, amennyire csak lehet.
És így lett a 2D vagyis a két dimenziós vonalkód vagy pontosabban „pontkód”, hiszen itt már nem vonalakról, hanem pontokról beszélünk.
Maxicode
Engem leginkább a braille írásra (vakírás) emlékeztet, rögzített mérete és kapacitása miatt csak meghatározott keretek között használható. Onnan ismerhető fel, hogy középen koncentrikus körök pozícionálják a kódot céltábla szerűen, 60 fokos irányítású kódolási elrendezés alkotja. Nem nagyon elterjedt.
Datamatrix
Az egyik legelterjedtebb 2D-s kódfajta. Nagy kapacitású (sok információ elfér benne), közben kis helyigényű és könnyen olvasható!
Négyzet vagy téglalap alakú, szintén pontokból áll, és hibajavítással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy sérült vagy szennyezett, tehát nehezen olvasható kódot is le tud olvasni a vonalkód-olvasó, akár 20%-ban sérültet is.
Érdekessége, és emiatt különösen szeretik az alkalmazását: alacsony kontraszt esetén is igen jó olvashatóságot biztosít, így nem feltétlen fekete-fehér kockák kell, hogy alkossák, hanem fém alkatrészek gravírozásával is tökéletesen használható jelölést lehet elérni, így előszeretettel alkalmazzák ilyen iparágakban.
Itthon a BKK jegyeken, bérleteken találkozhatunk datamatrix kódokkal.
QR vagy Quick Response kód
Manapság azt gondolnánk, hogy a legelterjedtebb 2Ds kódtípus, hiszen egyre több helyen látjuk. Feltalálása 1994-re tehető, a Toyota egyik leányvállalata a Denso Wave fejlesztette ki az autóalkatrészek gyors és biztonságos azonosítására. 1999-ben szabványosították Japánban, és 2000-re megkapta az ISO/IEC 18004 minősítést, így nemzetközi szabvánnyá vált, de természetesen a Denso Wave a tulajdonosi jogokat továbbra is fenntartja.
Itthon a mobilfizetés elterjedésével találkozhatunk QR kóddal pl. csekkeken.
Legfontosabb tulajdonsága a „quick response” vagyis a „gyors válasz”, ami manapság összeköti az offline világot az online-nal. Vagyis ha beolvasunk egy szórólapról, egy névjegyről, plakátról „valamit” az egyből továbbíriányíthat pl. egy weboldalra, vagy a telefonon névjegyzékében felkínálja a beolvasott névjegyen található QR kódban tárolt kapcsolati adatokat.
Önnek is QR kódra lenne szüksége? Tudjon meg többet, hogy hogyan készíttethet QR kódot!
